A sashiko technika, nemcsak varrás, hagyomány, hanem meditatív, lassú alkotás is. Egy olyan technika, amelyben a tárgyak javítása és a díszítés egyformán fontos. Közösségünk tagjai közül sokan most ismerkednek vele — köztük Kati is, aki a keresztszemes hímzés után csöppent ebbe a világba, és ma már saját készítésű sashiko tűpárnákat varr. Elmeséli, hogyan találkozott a technikával, és hogyan készítette a csodás kis tűtartokat.
Szerző: Zubora Kati
Hogyan találkoztam a sashiko technikával?
Röviden bemutatkozva: a keresztszemes hímzés világából érkeztem, és nem is olyan régen találkoztam a sashiko kézi varrással. Első pillantásra megfogott a technika letisztultsága, a mögötte lévő japán hagyomány és gondolkodás. Bár rengeteg tananyag és videó elérhető a neten, én úgy éreztem, ezt élőben kell megtapasztalnom. Elmentem Andi egyik workshopjára, hogy első kézből, egy hozzáértőtől tanulhassak.
Sejtettem, hogy sokban különbözik majd attól, amit addig csináltam. És tényleg: a sashiko nem csak egy díszítő hímzés, hanem egy teljesen más szemlélet. De éppen ezért fogott meg annyira, és szépen lassan beszippantott.
A tanulás öröme és a saját tempó
Az első próbálkozások során rengeteget hibáztam, de rájöttem, hogy ez a technika pontosan erről szól: figyelemről, türelemről és a gyakorlás öröméről. Most még csak tanulok, próbálkozom, de minden öltés közelebb visz ahhoz, hogy igazán ráérezzek a sashiko ritmusára.
Közben szívesen megmutatom a kisebb-nagyobb kísérleteimet is, hátha valakinek pont ezek adnak kedvet vagy ötletet.
Saját kézzel készített használati tárgyak
Mindig is szerettem a kézzel készített használati tárgyakat. Van abban valami különleges, amikor a hétköznapi eszközeim is tükrözik azt a világot, amit szeretek. Nem volt kérdés, hogy a sashikohoz vásárolt eszközeimhez is saját készítésű, sashikoval díszített tokokat, tartókat varrok. A neten nézelődve bukkantam rá ezekre a formás kis tűpárnákra is, amelyek azonnal megtetszettek. Az elkészítésük egyszerűnek tűnt — a kihívást inkább az jelentette, hogy honnan szerzek hozzá megfelelő alapot.
Miért választottam magyar kézműves mestert?
Így készítettem el a sashiko tűpárnákat
A fapoharakhoz a végleges átmérőnél kétszer nagyobb köröket vágtam ki. Volt, amikor mintás anyagot használtam, ahol a minta vezette a tűt, máskor pontrácsos alapot rajzoltam hőre eltűnő filccel. Tudom, nem tradicionális megoldás, de elképesztően praktikus, és a hímzés végén hajszárítóval pillanatok alatt eltüntethető.
A hímzett anyagokat körbeférceltem, kitömtem — mindig valódi gyapjúval, mert ennek lanolintartalma megvédi a tűk hegyét a rozsdásodástól és kopástól, ellentétben a poliészteres tömőanyagokkal. Miután kitömtem, összehúztam és elvarrtam a párnákat. A fafészkekbe szorosan illeszkedtek, így ragasztásra sem volt szükség.